Cines Horgász Baráti kör – csak a vízen nem tudunk járni…

2009-ben a rekultiváció során létrejött egy közel 1 hektáros tómeder és ezzel együtt a helyi és a környékbeli horgászokat tömörítő Cines Horgász Barát Kör is, akik jelentős szerepet vállalnak a Cines Szabadidőközpont fejlesztésében; az elmúlt években számos alkalommal került sor haltelepítésre, faültetésre, továbbá megtörtént az esőbeálló és sütő-főzőhely kialakítása is, így  a horgászokon kívül bárki igénybe veheti egy családi vagy baráti ünnep, esetleg osztálytalálkozó megtartása céljából is.
Fontos szerepe van a helyi iskolások környezetvédelmi oktatása területén is!  

2010-ben a környezettudatos szemléletének köszönhetően az SGS cégcsoport is őshonos parkerdőt telepített a területen.

Programok : 
Horgászat oktatással is
Hétvégi piknikek grillezési, bográcsozási lehetőséggel
Szabadidős fittness tevékenység, rekreáció
Tervek:
Erdei torna pálya kialakítása
A Tófelület bővítése
Nagyobb rendezvények megrendezése

Életképek:

Országosan is egyedülálló a községben található és 2012-ben felavatott Órák Háza. A gyűjtemény első darabjai 1976-ban kerültek Hatvani Béla tulajdonába. A kiállításon átfogó képet kaphatunk az elmúlt 300 év általános óratípusairól. A néhány száz darabot számláló gyűjteményben egy olyan kor műalkotásaiban gyönyörködhetünk, ahol még a minőség és az ember legmagasabb fokú szaktudása érvényesült. 

A gyűjtemény az országban egyedülálló, így településmarketing, illetve turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Méltán megyei érték a kulturális örökség kategóriában.

Hatvani Bélát 2011-ben elismerésben részesítette Bányai Gábor, a megyei közgyűlés akkori elnöke több évtizedes, kiemelkedő szakmai színvonalon folytatott munkásságáért, rendkívüli kitartásáért, elhivatottságáért.

Tájak, Korok, Múzeumok -  pecsételő hely

Cím: 6115 Kunszállás, Hunyadi utca 46.
Bejelentkezés: Hatvani Béla
telefon: 70/379-0268, 76/378-149   
E-mail: hbela@pr.hu

Ízelítő:

Kunsági borvidék a homokos talajú Alföldön található, az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése miatt telepítették ide. A terület nagysága 27 903 hektár.

Kunszállás a török támadások következtében elpusztult település a XVIII. században épült újjá Majsajakabszállás néven. A fejlődést az aszály lassította, melynek következtében homoksivataggá vált a terület. Később akác- és szőlőültetvényekkel lendítették fel a mezőgazdaságot. Az itt termelt borok úgynevezett mindennapok bora. Kunszállás területén 1960-as években a Kunszállási Alkotmány Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetben saját termelésű borokat palackoztak, melyeket több száz hektáros területen termeltek meg, a település határában az ültetvényeken.

Ezen ültetvényeknek ma már nyoma sincs a területeken.
Polyák Mátyás saját birtokán telepített több mint 16 hektáros szőlő ültetvényt, hogy a tradicionális ízeket elhozza az emberek mindennapjaiba. 

A borászatban és a hozzá tartozó Szent Vince pincében különleges élményekkel gazdagodhat minden látogató. Érdemes évről-évre felkeresni! 

Előzetes bejelentkezés alapján várják csoportok jelentkezését 10 főtől!
(https://www.polyakboraszat.hu)

Brossúra letöltése 

Amikor kinyitjuk a falu eredeti kovácsműhelyének közel 90 éves nyikorgó ajtaját, füstszag csapja meg az orrunkat. Bár Fekete Imre a falu határában és János bácsi Kunszálláson évtizedekkel ezelőtt patkolt utoljára lovat, a falakba és a gerendás mennyezetbe beívódott évszázados füst még nem tűnt el. Az eredeti kovácsműhelyben újra együtt találhatók a:  tölgyfa-törzsből készült henger alakú tőke, amelyen az üllőt rögzítették, az 1907-ből származó fújtató, a szintén nagyon régi tűzhely (kohó), fúrók, lópatkók, reszelők, fogók, kalapácsok, lyukasztók, matricák.

 

Az utolsó kunszállási patkoló kovácsok

1872-ben látta meg a napvilágot Fekete József a hajdani Majsajakabszállás mai nevén Kunszállás környékén, akinek 11 szép kort megért gyermekéből az 1920-as évek táján 3 gyermeke Mihály, Imre és János is a kovács mesterséget választotta szakmájának. Ezt követően Mihály és Imre  fiai is: ifjabb Fekete Mihály /1947-2013 / (Kecskemét) és ifjabb Fekete Imre / 1935-1983 / (Kunszállás) folytatták az ősi mesterséget. Örvendetes hogy Miska bácsi  fia Fekete Tamás /1973- / - aki édesapja mellett valamint a Kiskunfélegyházi Gépészeti Szakközépiskolában alapozta meg fémipari ismereteit --  tovább élteti Kecskeméten e szép mesterséget.

 

A múlt század közepéig a lópatkolás jól jövedelmező mesterség volt. Erre utal, egy magyar közmondás is: -Szurtos kovács… fényes garas-  azaz sok piszokkal jár ez a mesterség, de a kovácsnak és a családjának volt mit a tejbe aprítani.
id. Fekete Imre (Kunszállás) és testvérei Mihály (Kecskemét) és János (Kunszállás) jövedelmét kerék és szekérgyártással, illetve azok javításával is gyarapították. A mesterek általában gyógyították, ápolták is a lovakat. Kitakarították a szájukat, kihúzták a beteg fogukat, vért eresztettek belőlük, hogy csökkentsék a vérnyomást. A múlt század ötvenes éveinek közepétől, egyre ritkábban táncoltak a szikrák a kovácsműhely tűzhelyén, mert a mezőgazdaság, a közlekedés gépesítése csökkentette a ló igásállatként való használatát.  A patkolás napjainkban már azért sem olcsó, mert egy kiló kovácsszén igen drága, és négy patkó elkészítéséhez közel öt kiló szén szükséges.
Ezt a testi erőt, kézügyességet, figyelmet, türelmet igénylő mesterséget azért is választották, mert szerették az okos, tiszta hűséges lovakat. Bár a mestert és inasait néha megrugdosták, megharapták a lovak, de ezek a sérülések nem hagytak maradandó nyomokat a kezükön vagy a lábukon. Szikrák gyakran pattantak a szemükbe, de ezt egy kis kenőccsel maguk gyógyították.

Az eredeti működőképes állapotba visszaállított ősi mesterséget bemutató kovács műhely „felélesztésével” szeretnénk tisztelegni, id. Fekete Imre és id. Fekete János, valamint ifj. Fekete Imre kunszállási kovács mesterek emléke előtt, valamint ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Fekete Mihály és Fekete Tamás kovácsmestereknek, akik segítettek beavatni bennünket e méltán szép mesterség rejtelmeibe, valamint Juhász Józsefnénak, aki hosszútávra rendelkezésünkre bocsátotta az eredeti Rákóczi utcai kunszállási műhely helyiségét.

Tájak, Korok, Múzeumok – pecsételő hely

Cím: 6115 Kunszállás, Rákóczi u. 4.
Bejelentkezés: 0670 380 2265, e-mail: kovacs.imre@kunszallas.hu

Őseink hagyatéka, az élő történelem
( részletes történeti leírás a fotók után olvasható )

A gyűjtemény korhű helyszínen és minőségben nívós körülmények között kuriózumként mutatja be a régi paraszti életet, ezzel is erősítve a helyi hovatartozást és büszkeséggel tölti el a településen élőket, és az elszármazottakat is.

„Ki a múltat nem ismeri, a jövőt nem érdemli!” Áll a híres mondás a múzeum falán.

Néprajzi gyűjteményünk ápolása, gyűjtése már a 60-as években megkezdődött. Ma látható tárgyink alapjait Gyöngyösi Mátyásnak köszönhetjük, aki értékesebbnél értékesebb darabokat halmozott fel. Kezdetben a Herke-tói iskolában állítottuk ki kincseinket, viszont a Termelő Szövetkezet megszűnésével azonban számos értékes anyag tűnt el, semmisült meg (tambura, kecskeduda, lóvontatású- gabonanyomtató).  A műtárgyak megóvása érdekében, ideiglenesen a tűzoltó szertár mellett lévő épületben helyeztük el az ekkor már igen magas számra gyarapodott értékeket.  1990–ben a honvédségi raktár megvásárlásával tágasabb teret kaptunk kiállítási tárgyaink számára. 1995-ben ünnepélyes keretek között felavathattuk az akkori Múzeumunkat, melyet személyesen Göncz Árpád is megtekintett és elismerően megdicsért. Kiállítási tárgyaink felajánlásokból tevődnek össze, a lelkesedés évek múlva sem csökkent és kincseink egyre csak gyűlnek.
Egy sikeres LEADER pályázatunknak köszönhetően a régi helyéről 2010. szeptember 10-én költözött át a teljes gyűjtemény méltó körülmények közé új helyére,a névadó szülői házba. Az épület átadásán és felszentelésén jelen volt dr. Gyöngyössy Mátyás, a névadó fia is.

Tájak, Korok, Múzeumok - pecsételő hely

Cím: 6115 Kunszállás, Dózsa Gy. u. 22. A Polgármesteri Hivatal szomszédságában  
Bejelentkezés:  06-76/587-649

képek:

Gyöngyösi Mátyás Helytörténeti Gyűjtemény épületének és kialakulásának részletes története

A korabeli tulajdoni lap szerint a Malom dűlőben e háznak, a mai Dózsa György utca 22. számúnak a telkét még szántóként 1899. december 23-án Majsa községtől a 431/59/b helyrajzi szám alatt Buki József vásárolta 200 koronáért. A telket 1905-ben megvette tőle özv. Csontos Imréné Törteli Rozália. Halála után, leánya Csontos Rozália örökölte meg édesanyjától. Csontos Rozália idős Gyöngyösi Mátyás felesége volt, így a telek meglévő tanyájuk mellé 1909. április 17-én a Gyöngyösi család birtokába kerül. 

A 2010-ben felújított lakóház az első világháború alatt, 1916-18 táján épült. Építtetői a feleség 1944-ben, a férj 1945-ben bekövetkezett haláláig laktak benne. Ezután a legidősebb fiúk Gyöngyösi Lőrinc és felesége, Kovács Mária örökölte meg. Lőrinc egy év múlva elhunyt, a házat 1952 tavaszán az évi 4. számú törvényerejű rendelet alapján kártérítés nélkül állami tulajdonba vették. Megjegyzendő, hogy a tv. rendelet az ötszobásnál nagyobb lakóingatlanok kisajátításáról szólt, ez a ház kétszobás volt. A család hasonló okból 1955-ben tanyáját is elveszítette. Az épület tulajdonosa tehát a magyar állam, kezelője pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt lett. 1993-ban került a Kunszállási Önkormányzat tulajdonába. Az elmúlt közel hatvan évben különböző célokra használták az épületet. Pártházként funkcionált, de ha szükség volt rá, más célra is használták. Az ötvenes években volt az iskola tanári szobája is, 1992-94 között itt működött egy óvodai csoport, a községi könyvtárnak 1995-2008 között adott helyet.  A községi nyilvános könyvtár 2008-ban új helyére költözött, a tulajdonos önkormányzat képviselő-testületében ekkor merült fel a gondolat, hogy az 1995-ben az egykori honvédségi raktárépületben megnyitott Falumúzeumnak jobb helye lenne ezen a családi portán. 

A gyűjtemény kialakítása abban a régi falusi házban történt meg, amelyet Kunszállás "Széchenyije", dr. Gyöngyösi Mátyás- faluorvos, helytörténész- szülei építettek a múlt század elején. A fejlesztés gazdasági hatása kettős, mivel a gyűjtemény korábbi épületét más célra (a tervek szerint falusi vendégszállás vagy a közintézmények fűtését biztosító bio-gázkazán kerül benne kialakításra) lehet majd hasznosítani, másrészt pedig a költséghatékony, takarékos üzemeltetés válik elérhetővé az új anyagok beépítésével. Társadalmi hatása a gyűjtemény kulturált bemutatásával mindenképpen nőtt, hiszen az új helyen a feledésbe merült mesterségek kipróbálásával vonzóbbá válik. A gyűjtemény korhű helyszínen és minőségben nívós körülmények között kuriózumként mutatja majd be a régi paraszti életet, ezzel is erősítve a helyi hovatartozást és büszkeséggel tölti majd el a településen élőket és elszármazottakat egyaránt.

Természeti hatása pedig a helyi értékmegőrzés, jelentős falukép javítás, az eredeti állapot korhű visszaállításában jelentős. Kialakításra került az utcára néző gang bejárat éppúgy, mint az eredeti stílusú nyílászárók visszaalakítása és a pince kiszigetelése, a homlokzat korhű stukkó jellegű meszelt falas, jellegzetes arculata. Az udvar átalakítását, parkosítását követően a több mint 40 éve gyűjtött helyi szabadtéri néprajzi eszközök valósághű bemutatása is lehetővé vált, egészen addig, hogy a népi szerszámok, mesterségek helyben kipróbálhatóak lesznek a fafaragástól a szalmafonaton keresztül a kosárfonásig és a roppant látványos kovácsműhelyig. A fejlesztéssel olyan teret kívántunk kialakítani, ahol szívesen töltik szabadidejüket a helyiek és a településre látogatók. Az önkormányzatnak jó a kapcsolata a kunszállási nyugdíjas klubbal, akik 30 éve őrzik, gondozzák, gyűjtik a helyi népi értékeket. A klub az iskolával közösen programokat szervez, népszerűsíti a gyűjteményt, tárlatot vezet. A helytörténeti gyűjtemény átadására 2010-ben a Kulturális Örökség Napjai keretében került sor. A valamikori kétszobás Gyöngyösi-ház ma megújulva, kissé átalakulva, de megváltozott funkciójának megfelelve, új szépségében áll előttünk. Külső és belső sajátos jegyeivel egy múlt század eleji módos falusi családi portát látunk. A régi időkben a ház csinossága, mérete, s az udvar rendje mind-mind a gazda jómódjáról, szorgalmáról, rendszeretetéről tanúskodott.  Méreteivel, gazdagon faragott kerítésével, szellős nyitott tornácával, oszlopaival, faragott szárazkapujával, díszes bejárataival és a hófehér falaknak kitűnő vöröses kontrasztot adó ablakival, mestergerendáival. Az oromzat tagolása a 19. század második felében jellemző népi klasszicista építészet jellegzetességeit hordozza. Külön érdekesség az épület oldalához kapcsolódó nyitott tornác, a hátsó részen található kocsiszínszín, a külső lejáratú pince és a padlás, ahol 2015-ben került átadásra az új ifjúsági klub és vendégszoba, a TeleFonó.

A házba lépve szembetűnik, hogy lakótér helyett az új igény szerint kialakított helységeket rejtenek a falak. Mivel az épület a látogatók számára nyitott, állandó helytörténeti- és néprajzi gyűjteménynek ad otthont, szükségessé vált a megfelelő kiállítótér és közösségi helyiségek kialakítása.  Jelenleg két kiállító teremmel büszkélkedhetünk, de a közeljövőben felújítása után a pince és a padlástér is a múzeumi helyiséggé válik, hiszen alkalmasak lesznek további gyűjteményi tárgyak fogadására, illetve oktatási- vagy klubfoglalkozások megtartására. Mint ahogyan az épületben harmonikusan olvadnak egybe a régi és új elemek, úgy remélhetőleg az itt őrzött és bemutatásra kerülő tárgyak, tárgyi emlékek is beépülnek ismereteinkbe, hozzájárulnak gyermek és felnőtt számára a múlt teljesebb megismeréséhez, a múlt muzeális emlékeken keresztül történő szemléléséhez.

Brossúra letöltése: innen!

Vendégházunk a „világ falvai” projekt részeként Kunszálláson, Kiskunfélegyháza és Kecskemét között az Alföld szívében helyezkedik el.

Biztosíthatjuk arról, hogy a vendégszerető falusi környezet és a helyi programok, látnivalók kellemes kikapcsolódást nyújtanak majd Önnek is. Pihenjen egy székely hangulatot idéző jellegzetes vendégházban és múlassa az időt nálunk. Kényeztesse magát falusi környezetben, de városi minőségben az ezeréves székelység múltjával és jelenével.

A szálláshely adottságai :
• 10 férőhely / 2 szoba, melyek öszenyithatók (ágyneművel, huzattal)
• felszerelt korondi konyha  
• központi elhelyezkedés
• fürdőszoba / tusoló + fürdőkád
• LED televízió, WIFI
• parkoló az udvarban
• veranda
• nem dohányzó szobák

Áraink:
3000 Ft / fő / éjszaka 10 éves korig 50 %-os kedvezmény 3 év alatt ingyenes

Foglalás:
E-mail: faluhaz@kunszallas.hu Tel:+36-76 587-649

Fotók:

Nemes Gábor és felesége 2012 óta termeszti 5 hektáron kiváló minőségű bio zöldségeit az egészségtudatos táplálkozás előmozdításának érdekében. Terményeik nem találkoznak káros vegyszerekkel, fogyasztásuk kifejezetten javasolt.

Terményeik: hagymafélék, paprikafélék, gyökérzöldségek, paradicsomfélék, tökfélék, dinnyefélék.

Elérhetőség: 6115 Kunszállás, Tanya 690.
Érd : Nemesné Bakró Emőke 70/701-7445

Programok : biokertészet látogatása, reform ételek készítése