Kunszállás Község Önkormányzatának

Gazdasági Programja

 2006-2010.

 

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell készíteni.

 

I. Prioritások

 

A Gazdasági Program a választási ciklusra szól, de olyan stratégiai jellegű célokat is tartalmaz, amelyek hosszabb távon megszabják az önkormányzati döntések irányát és összehangoltabbá teszik azokat.

 

Kunszállás község Gazdasági Programja nem takarékossági terv, hanem a község feladatcentrikus működtetésének és fejlesztésének stratégiai terve. Program, melynek célja, hogy Kunszállás fejlődésének üteme fenntartható, életének komfortja biztosítható, a falvak versenyében elért pozíciója legalább megtartható, de inkább javítható legyen.

 

A lehetséges fejlesztési irányok és programok között elsőbbséget élveznek azok, amelyek forrásteremtő partneri együttműködésben valósulnak meg. Különösen értékesnek tekintjük azokat a programokat, amelyek a magán- és a közszféra érdekegyesítése által jönnek létre.

 

A Gazdasági Program a működésre és a fejlesztésre fordítható források arányának kiegyensúlyozott, fejlesztés-orientált alakítására törekszik. Előnyben részesíti azokat a programokat, amelyek a település fenntartható fejlődését segítik elő.

 

A község fenntartható fejlődése, jövedelemtermelő kapacitása szempontjából meghatározó jelentősége van népességmegtartó képességének. A Gazdasági Program elsőséget ad a dinamikus, személyes boldogulásra is esélyt adó, a Kunszálláson élők komfortérzetét javító, identitásának, érzelmi azonosulásának kialakulását elősegítő programoknak.

 

A faluszerkezet alakításában a fenntartható fejlődés és a népességmegtartó-képesség szempontjai minden más megfontolást megelőznek. A komplex faluközpont-rehabilitáció a faluszerkezet alakításának legfontosabb prioritása.

 

A Gazdasági Program prioritásnak tekinti a kötelező önkormányzati feladatok teljesítését, a jogkövető magatartást, ezért elsőbbséget biztosít a törvény által előírt kötelezettségek teljesítését szolgáló programoknak.

 

II. Vagyongazdálkodás

 

II.1. Önkormányzati vagyongazdálkodás

 

1.1. Nem lakáscélú ingatlanok

 

A falunak a fenntartható fejlődés érdekében a racionális terület-felhasználásra, a beépíthető és be nem építhető területek egészséges arányának megtartására, az ésszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítására kell törekednie. Mindezekkel összefüggésben kiemelt hangsúlyt kell adni az épített és a természetes környezet rehabilitációs folyamatainak.

 

Feladat az ingatlan vagyon áttekintése mind a forgalomképes, mind a korlátozottan forgalomképes ingatlanok tekintetében. Az adott évi költségvetési forrásszükséglet biztosítása, az optimális hozamot adó ingatlanok önkormányzati tulajdonban tartása mellett a nagyobb költségráfordítást igénylő ingatlanokat el kell idegeníteni. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az ingatlanpiac változásait és az önkormányzat feladatellátásához szükséges ingatlanvagyont.

 

Nem idegeníthető el a helyiség, ha a helyiség bérlője által fizetett bérleti díj összege az önkormányzat költségvetésébe hosszú távon stabil bevételt hoz.

 

A falu Településszerkezetének folyamatos áttekintésével kialakult forgalomképes ingatlanokat bérbe adjuk, vagy egyedi döntésekkel értékesítjük. Az elidegenítést lehetőség szerint a funkció meghatározásával valósítjuk meg

 

Az önkormányzati tulajdonban lévő, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérleti jogviszonyát évente felülvizsgáljuk. A bérleti díjakat a piaci viszonyokhoz alakítjuk, a hosszú távon nem stabil bevételt termelő helyiségeket elidegenítjük.

 

1.2. Lakásgazdálkodás

 

Stratégiai célunk a lakóingatlan kínálat keresletnek megfelelő befolyásolása, figyelembe véve a falu adottságait. A falunak a lakóingatlanok vonatkozásában is a minőségi igények kielégítésére, a faluban keletkező jövedelmek megtartására, a jövedelmek vonzására kell törekednie.

A bérlakás állomány növelése érdekében, anyagi lehetőségeinket és az esetleges pályázati lehetőségeket figyelembe véve tovább folytatjuk a bérlakás építési programunkat.

 

Felülvizsgáljuk az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérét, frissítjük a nem szociális jellegű bérlakások bérbeadásával kapcsolatos rendeletünket.

 

1.3. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok

 

Az előző időszakban az Önkormányzat döntéshozatala arra irányult, hogy a közüzemi és szolgáltató vállalkozásokban erősítse tulajdonosi szerepét..

Az önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságok vizsgálata továbbra is szükséges a következő szempontok szerint:

 

 - képesek-e az általuk ellátott feladatok jövedelmező ellátására;

 

- fejlesztésükhöz adottak-e a feltételek (árak, piac, fejlesztési forrás, egyéb feltételek);

 

- társasági formájuk megfelelő-e;

 

- tevékenységük megfelel-e az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek, tevékenységi körük kibővítése vagy szűkítése szükséges-e?

 

Ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzését a társaságok 2007. évi beszámolóinak ismeretében szükséges megtenni 2008. év folyamán, és javaslatot kell tenni az érintett társaságok tevékenységi körének és tulajdonosi struktúrájának esetleges módosítására.

 

 

 

III. Az önkormányzat pénzügyi gazdálkodása

 

Rövid, illetve hosszú távú gazdasági program készítésének egyik feltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzatok gazdálkodása elválaszthatatlan az államháztartástól, annak egyik alrendszerét jelenti. Az államháztartás reformja két szempontból is elengedhetetlen. Egyrészt az elmúlt közel másfél évtized tapasztalatai, az ágazati szabályok, a gazdasági folyamatok változásai, az állami és önkormányzati feladatok arányeltolódása miatt. Másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás az önkormányzati struktúra, az ágazati szakmai előírások, az adórendszer átalakítását indokolják, amely az államháztartás alrendszereit is érinti, így az önkormányzatok pénzügyi szabályozását is. A fenti körülmények jelen pillanatban nem tesznek lehetővé hosszú távú pénzügyi prognózist, de a stratégiai célok meghatározását feltétlenül indokolják.

 

 

Az Önkormányzat egyik legfontosabb feladata a működőképesség biztosítása, a költségvetési egyensúly megtartása. Az elmúlt közel másfél évtized folyamán az önkormányzatok bevételi struktúrájának átrendeződése volt tapasztalható, ezen belül a saját bevételek felértékelődése, az állami támogatások leépülése volt jellemző. A saját bevételeken belül a helyi adóbevételek jelentős mértékben megemelkedtek.

 

Ez a tendencia várható a következő időszakban is, ezért az állami szabályozás átalakítása során fel kell készülni a helyi adórendszer átalakítására.

 

Az iparűzési adó mértékének árbevételhez kötődését valószínűleg felváltja a társasági adóhoz hasonló adózási módszer. Várhatóan – természetesen más adónemek változásával egyidejűleg – Magyarországon is bevezetésre kerül az ingatlan alapú adózás.

 

Az egyre szűkülő költségvetési források – különösképpen a felhalmozási és tőkejellegű bevételek -, valamint a növekvő társadalmi szükségletek miatt jelentkező beruházási, fejlesztési feladatok egyre nagyobb mértékben igénylik az önkormányzatoktól a hitel, mint külső forrás igénybevételét.

Ugyanakkor, megítélésünk szerint (a pénzügyi szabályozás bizonytalansága miatt) a következő években az Önkormányzatnak elsősorban olyan beruházásokhoz indokolt hitelt felvenni, amelyek a hitel futamideje alatt megtérülnek. (Pl. szennyvíztisztító telep , ipari park, bérlakás építés stb.)

 

Az Önkormányzat saját forrásait egészítik ki a pályázati források. Sikeres pályázat feltétele, hogy ne a pályázati kiírásokhoz igazítsuk fejlesztési elképzeléseinket, hanem meg kell határozni a célokat (gazdasági program), elő kell készíteni, és meg kell határozni a pályázatokhoz szükséges önrészt.. A pályázati önrészül szolgáló általános tartalék mértékét lehetőség szerint a jelenleginél magasabb összegben szükséges meghatározni.

 

A megalapozott gazdasági döntések legfontosabb feltétele a gyors és pontos információ. Ennek érdekében ki kell alakítani a Polgármesteri Hivatal egységes pénzügyi, informatikai adatrendszerét.. Ezek révén nemcsak a központi költségvetési szervek részére nyújtandó információ-szolgáltatás válik hatékonyabbá, hanem a helyi döntési mechanizmusokhoz kapcsolódó adatszolgáltatás is. (lásd.: informatikai rész X. fejezet)

 

 

 

IV. Infrastruktúra-hálózat fejlesztés

 

IV.1. Közúthálózat fejlesztés

 

A falu hosszú távú fejlődése nem nélkülözheti a népességmegtartó képesség javítását, és ezzel együtt a faluban keletkező jövedelmek megtartását, bővítését. Ennek egyik eszköze a helyi gazdaság fejlesztése, a működésre és a fejlesztésre fordítható források helyes arányának megteremtése. Az infrastruktúra fejlesztés alapvető szempontja, hogy legyen tere a gazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatások fejlődésének. (Mini ipari park)

 

- Az országos, regionális és megyei területrendezési tervekkel összhangban közreműködünk az országos közúthálózat fejlesztésének előkészítésében, valamint az állami kezelésben lévő utakhoz kapcsolódóan közös fejlesztéseket készítünk elő az ottani létesítmények megvalósítására. Továbbra is aktívan képviseljük Kunszállás érdekeit abban, hogy a falu megközelíthetőségének feltételeit javítsuk. A falu fejlődéséhez stratégiai fontosságú kérdésnek tekintjük az M5-ös autópálya lehajtó  kiépítését, valamint a Kunszállás-Matkó összekötő utat.

- Célunk a falunk közlekedési  feltételeinek legjobb biztosítása. Ennek érdekében elsődleges feladatnak tekintjük a közúthálózat fejlesztését. Ezen belül legfontosabb feladat a meglévő utak karbantartása, és a még nem szilárd útburkolatok kiépítése.

- Közlekedési, és információs táblák kihelyezése, cseréje

- Kiemelt célként kezeljük a Kunszállást Fülöpjakabbal összekötő kerékpár út megépítését.

- A falu fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához nemcsak területek értékesítésére, hanem megszerzésére is szükség lehet!

 

IV.2. Közműfejlesztések

 

- Az úthálózati fejlesztésekhez kapcsolódóan a szükséges közműkiváltásokat, közműépítéseket el kívánjuk végezni.

- A baleseti lehetőségeket enyhítő iskola-óvoda közötti Sétáló utca kiépítése 2008.

- Meg kell vizsgálni a 2015-ig kötelezően kiépítendő egységes szennyvíz csatorna rendszer kiépítésének lehetőségeit.

- Az ivóvíz javító programban való aktív részvétel  (DARFT)

 

IV.3. Mini Ipari Park

- Az igények, és az egyre nehezedő belterületi telepengedélyek indokolttá tehetik az elkövetkezendő években egy a közművek, és a kisajátítás szempontjából is jól megválasztott

területen kialakítandó ipari övezet létesítését.

Ezen feladat minden bizonnyal túl mutat majd ezen gazdasági program keretein.

 

 

 

V. Kulturális-turisztikai fejlesztések

 

A kunszállási  kultúra jövőjével kapcsolatos elképzeléseink mércéje: viszonya a fejlődés egészéhez. A régió falvainak várható szereposztásában Kunszállásnak is meg kell találnia a múltjához és jelenéhez leginkább illeszkedő fejlődési irányt. Kiemelkedő jelentőségűek és mindenképpen támogatandóak azok a programok, amelyekben a kulturális és a turisztikai érdek egyszerre, érdekközösségben jelennek meg. (Főzőverseny, fogathajtás, majorett,  stb…)

 

 

 

 

V.1. Falumúzeum

A következő években a Falumúzeumunkat is a falu turisztikai marketing meghatározó elemévé kell tennünk. Ennek érdekében a gyűjteményt a Petőfi Faluház és Tourinform Iroda gondozásába kívánjuk adni.

 

V.2. Könyvtár

Az önálló könyvtár működtetését felül kell vizsgálni, és javaslatot kell készíteni az épület gazdaságos hasznosítására. Át kell gondolni az intézmény Iskolához, vagy a Faluházhoz  történő illesztését, esetleg a társulásba történő beolvasztását.

 

V.3. Petőfi Faluház

- A megújult Faluház szakmailag is minőségileg is új szerepet kell, hogy játsszon a falu közművelődési életében ezért kiemelt figyelmet érdemel a következő években.

- Vállalkozói részvétellel lehetőséget kell biztosítani a Petőfi Faluház büféjének, civil klubjának üzemeltetésére, amely nemcsak intenzíven működtethető komplex fogadóhelyet valósít meg, de a vállalkozói és a közszféra kölcsönösen előnyös együttműködésének következő jó példája és színtere is lehet.

- Meg kell oldani a Fittness terem és a tourinform iroda üzemeltetését is

 

Az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően Kunszállás mára bízvást, a környéken méltán elismert falunak  nevezhetjük. A programpalettánk azonban marketingértékét, turisztikai vonzerejét tekintve korlátozott értékű, hiányzik belőle az az elem, amely a versenyben a hasonló kínálattal rendelkező falvak mezőnyében különleges karaktert és főleg egyedi nagyságrendet jelent.

 

VI. Oktatási intézményhálózat

 

VI.1. Óvoda

 

Az aktuális korfa az óvodáskorú gyermekek számának további kismértékű csökkenését jelzi. Cél az óvodai csoportátlag szinten tartása, ugyanakkor az önkormányzati tulajdonban lévő épületállomány minőségének javítása.

- Az épületállomány kihasználtságának a várható gyermeklétszám alapján történő áttekintése után megállapítható, hogy az óvoda bővítése nem , ugyanakkor felújítása igen indokolt.

Az évek során az épülettel kapcsolatosan több (egymásnak helyenként ellentmondó) szakvélemény született. Az új szakvélemény figyelembevételével a rekonstrukciót 2008-2009 években kell megvalósítani.

- Az óvodai beíratások után a közoktatási törvény maximális csoportlétszámának és az aktuális csoportátlag  figyelembevételével az óvodavezető javaslatot tesz a Képviselő testület részére minden év júniusában az álláshely-szám módosítására.

 

VI.2. Általános iskola

 

- Állami támogatások igénybevételével tovább kívánjuk folytatni az iskola rekonstrukciós program 2. ütemét, amelynek kettéválasztása lesz indokolt (Tornacsarnok).

- Az aktuális korfa figyelembevételével az általános iskolás korú tanulók száma kismértékben tovább csökken, tovább romlik a rendelkezésre álló épületállomány kihasználtsága.

Törvényszerű, hogy az épületállományt, pedagógus létszámot az ellátandó feladathoz igazítsuk. Az épületállomány változására vonatkozó javaslatnál figyelembe kell venni az “Eszköz- és felszerelési jegyzék”-ben meghatározott követelményeket. A pedagógus létszám változására vonatkozó javaslatnál az a törekvés, hogy a szakmai munka feltételei ne romoljanak

Elkerülendő, hogy a részarányos önkormányzati terhek tovább növekedjenek, azonban ezt folyamatosan az intézmény iránt mutatkozó szülői-társadalmi érdeklődés mértékéhez szükséges igazítani.

- A Kiskun Művészeti Iskola, és az Önkormányzat között létrejött közoktatási megállapodást évente felül kell vizsgálni.

- Tárgyalásokat folytatunk a fülöpjakabi önkormányzattal a két település oktatási együttműködéséről. A tárgyalások lényege, hogy a …..

A tárgyalások eredményeit 10 évre szóló közoktatási megállapodásban foglaljuk majd össze.

Az együttműködést modell-értékűnek tekintjük, kedvező tapasztalatok esetén hasonló konstrukcióban más, intézményfenntartói megállapodásokban is gondolkodunk.

 

 

VII. Szociális és egészségügyi feladatok

 

 

VII.1. Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat

 

A törvényi előírások betartásának megfelelően Fülöpjakabbal közösen ellátja a szociális és a gyermekvédelmi előirt feladatokat. A törvények és a hozzájuk kapcsolódó szakmai jogszabályok módosításával a tevékenység újabb kötelezően ellátandó szolgáltatásokkal bővülhet.

Elhelyezése javasolt az új védőnői szolgálat épületében.

 

 

VII.2. Orvosi rendelők

Az épület műszaki állapotára, korára, szerkezetére, méretére, valamint funkcionális alkalmasságára, való tekintettel hamarosan indokolt lesz a legalább részleges felújítása, valamint a kormányrendeletben előírt kötelező akadálymentesítés befejezése.

Mind a háziorvosi, mind pedig a fogorvosi ellátást vállalkozói formában oldjuk meg, ezért azok szerződés szerinti teljesítését, legalább évente jegyzői hatáskörben ellenőrizni kell.

A szerződések tartalmát az új elvárásoknak megfelelően aktualizálni indokolt.  

 

VII.3. Védőnői szolgálat

A sikeres pályázatunknak köszönhetően új helyen látja el feladatát, az orvosi rendelő udvarában szintén Fülöpjakabbal közösen.

 

VII.4. Sürgősségi betegellátás, ügyelet

Felül kell vizsgálni a meglévő Emergency Service Kft. –vel megkötött megállapodásunkat, mert aránytalanul magas költségekkel tartjuk fent eme kötelezettségünket.

Erre megoldást valószínűleg majd a többcélú kistérségi megállapodás keretein belül találhatunk majd.

 

 

VIII. Környezetvédelem, víz- és hulladékgazdálkodás

 

- A Csongrád-Felgyői program keretén belül 2008-tól meg kívánjuk valósítani regionális szinten a korszerű hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, lerakás és szelektív hulladékgyűjtés rendszerét valamint a meglévő bezárt hulladéklerakó rekultivációját.

 A korszerű hulladékgyűjtés feltételeinek biztosítása érdekében hulladékudvarokat alakítunk ki. Szükség van a faluban a szelektív hulladékgyűjtés szélesebb körű bevezetésére, ami a gyűjtőhelyek kialakítását és egyes anyagok újrahasznosítási feltételeinek megteremtését is jelenti. Folytatjuk az illegális hulladéklerakók elleni harcot. Erre a feladatra önálló programot dolgozunk ki a polgárőrséggel közösen.

- Kiemelt figyelmet fordítunk a közterületek, közparkok tisztántartására, fásítására, hogy a jelentős értéket képviselő falusi zöldfelület védelme biztosítható legyen. A közparkok és közterületek fenntartásának jogi szabályozását az elvárásokhoz és a rendelkezésre álló forrásokhoz kell igazítani. Kiemelt figyelmet fordítunk és fordíttatunk a falunkban lévő kiserdők, erdősávok gondozására és tisztántartására.

- Az ivóvíz javító programban való aktív részvétel  (DARFT)

 

 

IX. Sport, szabadidő, rekreáció

 

Az elmúlt években településünk sportélete, ezen belül versenysportja országos szinten is elismert fejlődést ért el. Egyes versenysportágak – judo, asztalitenisz, tenisz, labdarúgás, - eredményessége jelentős mértékű nem anyagi tőkét hoz Kunszállás számára, különleges marketing értéke is van. Ezzel a fejlődéssel nem tudott lépést tartani a sportlétesítményi ellátottság. Az országosan és nemzetközileg hasonlóan sikeres kulturális és művészeti ágak tárgyi feltételrendszeréhez hasonlóan kívánatos lenne a sportlétesítményi struktúra felzárkóztatása. (tornacsarnok ,sport öltöző, tenisz pálya)

 

- Egy többcélú, sportolásra alkalmas csarnok létesítésére kidolgozott engedélyezett terv  keretén belül olyan fejlesztést készítünk elő, amely lehetőséget biztosít komplex, összefüggő funkciójú létesítmény-együttes megvalósítására. (ovodai, iskolai sport, versenysport, tömegsport feladatok ellátása)

- Az önkormányzat tulajdonát képező focipálya területén középtávon a labdarúgó korosztályos csapatok edzéseihez, mérkőzéseihez:  szükséges a meglévő sportpálya fejlesztése 200 néző részére ülőhely kialakítása, illetve részben fedett lelátó létesítése, öltözőépületének felújítása, kiszolgáló helyiségekkel, büfével, zöldövezettel, öntözőrendszerrel. Ezen célok, kizárólag pályázati forrásból támogatandóak!

A pálya működtetésének feltételeit a gazdaságossági szempontok figyelembe vételével kell megteremteni.

- indokolt a meglévő teniszpálya karbantartása is az állagmegóvás miatt!

 

A felsoroltak megvalósítása részben túllépi a Gazdasági Terv időkereteit, optimális esetben a fejlesztési elképzelések 5 éven belül realizálódhatnak. Ennek feltétele a létesítmények komplex és ütemezhető tervezése üzemeltetése, mivel ily módon évente 3-5 MFt-ot fordítva e célokra - szponzori támogatások bevonásával – a külső források megszerzéséért folytatott versenyben Kunszállás megőrizheti esélyeit. A fontossági sorrendet a szakmai igény és a pénzügyi fedezet együttese határozza meg, ezért a koncepcióban nem kívánunk rangsorolni. Mindemellett rögzíthető, hogy a legfontosabb középtávú sportfeladat egy szabványos tornacsarnok létesítése.

 

X. Informatika

 

- Az elektronikus szolgáltatások fejlesztése érdekében a falu kettős célt kíván megvalósítani. Az egyik a lakosság elektronikus úton történő tájékoztatása, bevonása a falu életébe, ügyei intézésének biztosítása. A másik a falu működésének (képviselői testület, polgármesteri hivatal) elektronikussá tétele, ami az első cél adatainak fogadására is képes. A projekt során kialakítandó Internet megjelenést biztosító portál felületen elérhetővé válik az összes hivatali ügyintézési folyamat dokumentációja, a megalkotott rendeletek listája is.

A rendszer úgy kerülne megvalósításra, hogy az ügyintézésekhez szükséges formanyomtatványok, űrlapok a honlapon elektronikusan is letölthetőek legyenek. Az elektronikus aláírás használatának megjelenésekor az űrlapok maguk lesznek az ügyindító dokumentumok, addig azonban kinyomtatott és aláírt változatuk képezi a hivatalos ügyindító dokumentumot azokban az esetekben, amikor a polgár személyes jelenléte illetve személyazonosságának igazolása már az ügyintézés elindításához is szükséges.

A belső ügyintézési rendszer lehetővé teszi, hogy az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsödjenek, rövidüljenek, az egyes ügyintézők terhe csökkenjen. A rendszer, ahol lehetséges, magába integrálja a hivatalon belül használt egyéb rendszereket oly módon, hogy mindazon információkat, amelyekkel a hivatal rendelkezik, belső úton szerezzék be az ügyintézők, ne a lakosok feladata legyen azok benyújtása.

- A Polgármesteri Hivatalnak folyamatosan szüksége van a különböző közműszolgáltatók információira. Jelenleg ezek hagyományos papír alapú megkeresések, levelezések, ami nehézkessé teszi, és nagyban növeli az ügyintézés idejét. Ezt kívánjuk kiküszöbölni az Polgármesteri Hivatal térinformatikai fejlesztésével, amely egy közös adatbázisba fogja össze a különböző közműszolgáltatók információit, és ezt térképi alapon jeleníti meg.

- A „Kunszállás Digitális Falu” program célja az, hogy az Internet által gerjesztett kommunikációs forradalom lehetőségeit kihasználva elősegítse a helyi demokrácia megerősödését és fejlődését, a lakosokat a jelenleginél jóval nagyobb arányban vonja be a demokratikus intézményrendszer működtetésébe, használatába, csökkentse a digitális megosztottságot. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy minél több helyi lakos számára kívánjuk biztosítani az internetes szolgáltatások felhasználásának olcsó lehetőségét (Új szolgáltatók bevonásával) A célunk annak elérése, hogy a lakosság a mainál nagyobb arányban igényelje az internetes szolgáltatások elérését, és képes is legyen azok kihasználására.

 

XI. Civil kapcsolatok

 

- Kunszállás Község Önkormányzata kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a civil szervezetekkel kialakított partneri kapcsolatoknak. Elkötelezettségét azzal is kifejezi, hogy megalkotja a civil koncepcióját összegző rendeletet.

- Az új határozat rendelkezik majd a civil szféra önkormányzati finanszírozásának rendjéről és a 2008. évben érvényes mértékéről.

- A következő években testületi napirendre kell tűzni a koncepció tapasztalatainak összegzését, a szükséges módosításokat. Ennek keretében kell a finanszírozás végső rendjét – a támogatás konkrét összegeit meghatározó, 2010-ig érvényes kötelezettségvállalással – meghatározni.

 

 




 
E-mail:
Jelszó:
<<< regisztrálás
 
 
 
 
 
 
2016 december
- Ünnepi meghívó
- Tájékoztató a fúrott kutak engedélyezéséről
- Iskolai, óvodai hírek
- Hírek, hirdetések
 
 
42. A. 3. és az 5. osztály Tőserdőben 2015
2015-06-17
49. Papírgyűjtés 2011
2011-10-17
Pedagógus nap
2009-11-03
 
 
Kunszállás Önkormányzat
6115 Kunszállás
Dózsa György u. 24
Tel.: 76/587-621
E-mail: info@kunszallas.hu
Polgármester: Kovács Imre
Impresszum  |  Honlap térkép